Dili, 07 Janeiru 2025 (Média Democracia) – Uza liman-loos halo servisu no halo toos durante tinan lima resin tanba hakarak oan sira ba eskola hodi haree futuru nabilan, nune’e Anita uza nia kbi’it hamutuk ho nia kaben halo atividade doméstika iha nia hela fatin hodi transfere produtu ba iha merkadu hodi hetan rendimentu.
Anita Soares de Jesus ho idade 56, nu’udar agrikultura husi aldeia Leubasa Suku Lauana, Postu-Administrativu Letefoho Munisípiu Ermera, nia iha kaben ho naran João de Deus ho idade 58 nu’udar mós agrikultura, sira iha oan na’in 8 ne’ebé eskola iha universidade nomos iha ensinu sekundáriu.
Anita nu’udar defisiénsia fíziku iha parte lima karuk, tanba hetan dezastre bainhira ba ku’u kafe, nune’e nia monu husi kafe leten tanba sae ba kafe hodi ku’u nia fuan mak foin akontese nia liman parte karuk hetan tohar.
“Ha’u nia liman ne’e tanba ba ku’u kafé, ha’u sae ba kafé tutun mak kafé tohar monu tun mai rahun kedas, lori ba ospitál ema haruka kedas ha’u tun ba dada iha Dili, fulan 4 ne’e ha’u nia liman lolo de’it hanesan ne’e labele book ba mai, atu sui fuk mós la di’ak, kabala mós hanesan.” Dehan anita ba Jornalista Média Democracia iha aldeia Leubasa (12/12/24)
Nia haktuir loloos ne’e nia kous liman de’it, maibé bainhira hetan dezastre ho kondisaun grave tranfere kedas ba iha Ospitál Nasional Guido Valadares hodi halo tratamentu.
“Tuir loos ne’e ha’u kous de’it ha’u nia liman ne’e, maibé ha’u ba iha Dili ba ospitál boot kura iha ne’ebá di’ak oitoan maibé seidauk di’ak loos, depois ami hanoin fó ema kaer uza aimoruk tradisional dada ha’u nia liman mak foin liman ne’e hotu sai di’ak.” Nia haktuir
Anita hetan dezastre iha tinan 2019, durante tinan-lima nia laran anita uza liman loos mak halo servisu uma laran nomos halo toos, kuda modo ho koto inklui produtu sira seluk, liman-karuk labele halo servisu tanba laiha ona forsa hodi halo servisu no nia hetan defisiénsia iha parte liman karuk.
Nia informa katak durante ne’e uza de’it liman-loos halo toos kuda modo, koto, ervilla no fehuk ropa tanba de’it hakarak oan sira ba eskola, nomos halo servisu uma laran atu labele hamlaha.
“Ha’u bele uza liman ida de’it halo servisu tanba oan sira eskola, husu osan mai ha’u tu’ur de’it osan laiha entaun ha’u tenke servisu halo to’os, modo no ku’u kafé para osan bele fó labarik sira eskola, halo servisu iha uma laran tanba se la servisu hamlaha atu han saida, tinan 5 ne’e ha’u servisu uza liman sorin de’it.” Nia afirma
Nia salient katak bainhira hetan dezastre susar tebes atu halo atividade liliu ba ku’u kafe tanba nia liman sorin laiha ona forsa hodi dada kafe nia sanak atu ku’u, nune’e nia uza ain hodi sama no liman hodi ku’u.
“Bainhira ku’u kafé, ha’u lori ain sorin sama tiha mak foin uza liman sorin ku’u, ha’u atu fila toos mós hanesan, uza liman loos kaer besi tau tun ba rai mak foin fila uza liman ida ne’e loos de’it, kompara ho kondisaun uluk sei di’ak mak agora liman sorin hanesan ne’e difisil tebes mai ha’u, liuliu atu servisu halo uma laran no ba to’os.” Nia salienta
Bainhira ba kuru bee Anita ho masa litru tolu 3, masa 2 kesi hamutuk haklulu iha liman karuk, masa 1 hiit iha liman loos, maske distánsia husi uma ba bee matan dook, maibé nia obriga-aan nafatin ba tanba oan sira ba hotu eskola.
Nia esplika produtu ne’ebé sira prodúz hanesan talas ho kontas ne’e ba han de’it, koto nia rezultadu ba fa’an iha merkadu no lori ba Dili, no nia kaben mak lori ba fa’an la’o ain ho folin dollar $1.00.
“Kontas ho talas ne’e ami la fa’an ami han de’it, sira seluk ne’e mak ami lori ba fa’an iha Dili, ami sai husi ne’e tutur de’it ba to’o iha Lauana mak foin tula ba karreta, no sasan sira lori ne’e tau iha saku ida mak ba to’o iha Dili mak foin fa’an no la’o ain de’it, ha’u nia katuas oan mak ba fa’an iha Dili la’o ain tama uma sai uma ho folin 1.00 dólar, mas kuandu ami fa’an de’it iha ne’e entaun susuben nia fatin ne’e ida 0.50 sentavus.” Nia esplika
Nia afirma katak koto hirak ne’ebé ba fa’an iha Dili nia rendimentu husi saku 25 kilograma ne’e hetan 75.00 dolar amerikanu, kompara ho fa’an iha merkadu Lauana ho letefoho hetan rendimentu ki’ik liu.
“Ami lori saku boot mak fa’an iha Dili ami bele hetan 75.00 dólar se ami fa’an de’it iha ne’e saku ida hetan de’it 25.00 dólar tanba ami fa’an ho folin 0.59 sentavus, kada tinan katuas oan kolleta lori ba fa’an iha Dili ne’e lata ida 1.00 ne’e folin di’ak liu fali kafé, karik ami hetan saku barak 10 ka 20 hanesan ne’e nia folin liu fali kafé toos ida ona, kafé se kuandu fuan la di’ak toos ida ami hetan de’it juta ida resin, se nia fuan di’ak ami bele hetan juta 5 ba leten.” Nia afirma
Entretantu durante ne’e Anita ho nia kaben João de Deus suporta malu halo servisu hodi haruka oan ba eskola iha universidade no sekundáriu, sira servisu nu’udar agrikultura hodi kuda produtu iha toos laran inklui kafé aleinde ne’e, kolleta produtu koto hotu nia kaben lori produtu refere fa’an iha merkadu no lori ba fa’an iha kapital Dili hodi hetan rendimentu atu uza no sustenta família nomos seluk oan sira-nia eskola.
Reportájen : Estefánia
Foto : Estefánia