Díli, 02 Maio 2025 ( Media Democracia) – Tinan oin Governu Timor-Leste hamutuk ho Timor Aid sei harii museum ida iha RAEOA hodi salva Tais Timoroan sira nian nomos material tradisional sira atu nune’e labele lakon.
Diretora Timor Aid, Maria do Céu Lopes hateten, Timor Aid iha objetivu final ida atu harii museum tais iha Oe-cusse ho governu RAEOA. Tanba iha RAEOA Timor Aid hetan rai ne’ebé atu harii museum ne’e luan tebes ho medida hektare lima entaun Timor Aid hanoin sei harii museum ida iha ne’eba nune’e bele akumula Tais Timoroan sira soru husi Munisípiu ida-idak
“Museum ne’e la’ós halo de’it uma atu rai tais iha laran ne’e lae, maibé Timor Aid planu ona katak iha museum ne’eba iha rai balun ne’ebé ita sei kuda mós kabas iha ne’eba, Timor Aid mós iha planu seluk atu kria ekosistema tais iha RAEOA kona-ba ekosistema tais hanesan ohin Timor Aid nia planu hateten, ona katak sei kuda kabas, halo produsaun ba material tais nian, soru tais inklui atividade seluk hanesan artezenatu tenke iha museum ne’e nian laran hotu.” Dehan Diretora Timor Aid Maria do Céu Lopes
Nia hatutan museum ne’ebé halo iha Oe-cusse tanba iha Dili fatin la iha Timor Aid husu ona iha Dili laran ba komunidade sira dehan rai laiha ona nomos Timor Aid husu ona ba iha governu dehan rai laiha, entaun Timor Aid buka to’o Oe-cusse hetan rai iha ne’eba entaun Timor Aid deside halo museum iha RAEOA.
“Bainhira museum ne’e harii ona Timor Aid primeiru sei lori uluk tais ne’ebé Timor Aid iha ona tais hamutuk 40, ita bele dehan tais tradisional ho kualidade di’ak la’ós di’ak liu maibé kategoria di’ak no tais sira ne’ebé kategoria di’ak liu ne’e rai hela iha museum rai liur maibé Timor Aid iha ona planu sei ba hasai tais nia kopia fotografia ne’ebé rai hela iha museum bele lori mai fali hodi fó ba soru nain Timoroan bele soru fila-fali tais hanesan ne’e lori ba tau iha museum tais iha RAEOA.” Nia informa
Nia salienta daudaun ne’e Timor Aid nia programa ida la’o hela projetu halo video dokumentasaun ba uma lulik sira iha Munisípiu kada uma lulik sira ne’ebé existe Timor Aid sei ba husu autorizasaun atu halo video dokumentasaun tuir sira nia lisan oho animal sira hanesan fahi, karau nomos animal seluk hodi hasai sira nia murak mean, mutin sira ne’e hasai mós tais tradisional sira inklui sasan kultural balun ne’ebé karik uma lisan ne’e sei rai hela husi beiala sira to’o mai agora.
“Projetu dokumentasaun ne’e agora lao ona membru Timor Aid hala’o ona nomos iha tinan oin Timor Aid sei hala’o expozisaun ida iha palasiu prezidente kona-ba resultadu video dokumentasaun ne’ebé durante ne’e Timor Aid halo ona iha Munisípiu.” Diretora haktuir
Nia informa haree ba orsamentu ba konstrusaun museum Timor Aid la hatene tanba husi nia dezeñu ne’e governu mak halo tanba tuir MoU ne’ebé asina ona nomos iha MoU nian laran ne’e la temi orsamentu nia totál. Timor Aid halo de’it nia funsaun atu estabele lori material tradisional sira nomos tais sira ba rai de’it iha museum tais refere atu nune’e tais sira ne’ebé tradisional ho kualidade di’ak hanesan ohin temi ona ne’e labele lakon.
“Museum ne’ebé harii ita atu lori tais ba rai, la’ós tais hotu atu lori ba lae maibé tais ne’ebé Timor Aid foti husi expozisaun ezemplu iha Munisipiu Covalima hala’o exposizaun kona-ba tais entaun Timor Aid ba haree tais antigu ne’ebé iha hodi halo kontratu atu nune’e lori ba rai hamutuk iha museum tais nian.” Nia informa
Esplika tan museum ne’ebé Timor Aid halo sei lori uluk tais 400, tanba ne’e Timor Aid nia tais tau naran, tais antigu ka tais tradisional deste tempu uluk no Timor Aid mós sei husu ba soru nain sira karik balun hakarak fó sira nia tais atu ba rai iha museum ne’e soru nain tenke soru nia tais rasik tau nia naran depois Timor Aid ba to’o soru nain ne’e nia uma hodi haree soru gropu ka privadu hodi lista naran no husi Munisipiu ne’ebé tais ne’e soru nain mak halo rasik ka keta husi beiala sira nian nune’e tais sira ne’e bele lori tau iha museum.
Reporatajen : Domingas
Foto : Domingas
Editor : Jp.Costa