Díli, 30 Abril 2025 (Média Democracia) – Timor Aid konsidera sertifikasaun ba tais ne’e importante tanba atu identifika originalidade tais ne’e husi Munisipiu ida-idak nian.
Iha entrevista ho Diretora Timor Aid Maria do Céu Lopes hateten, ema ida moris tenke iha ninian sertidaun moris hodi ba trata ninian dokumentu sira seluk hanesan mós ho tais, tanba ne’e tais mós presiza iha sertifikasaun nune’e ema bele hatene tais ne’e husi Munisipiu ne’ebé, tanba nasaun seluk mós iha hotu tais.
“Sertifikasaun ne’e importante tebes tanba ita atu identifika tais ne’e husi suku ne’ebé Postu ne’ebé nomos munisipiu ne’ebé nian no tais ne’e uza ba saida nian, se tradisional karik uluk ne’e uza ba saida exemplu lia mate no moris sira ne’e, nomos kultural seluk, aleinde tais origen ne’e nia kor bele muda ka lae se muda tais ne’e nafatin hanaran tais original ka troka naran, tanba ne’e mak Timor Aid hanoin katak sertifikasaun ba iha tais nasaun Timor-leste ba iha Munisipiu sira ne’e importante tebes.” Dehan Diretora Timor Aid Maria do Céu Lopes
Nia hatutan haree ba iha dezeñu tais sira ne’e mós importante tanba ne’e, reprezenta kada Munisipiu nomos dezeñu tenke hanesan, tanba ne’e sertifikasaun identidade ida ba tais nia originalidade husi Munisipiu.
“Atividade ohin ne’e kontinua horiseik nian no planu husi UNESCO tanba tais Timor hetan ona rekoñesimentu atu salvaguarda ba iha tais, nune’e labele lakon no nafatin husu ba soru nain sira atu iha sertifikasaun ba iha tais ne’ebé ita-boot sira soru atu nunee bele identifika tais ne’e nia origen.” Hatutan Diretora Timor Aid
Timor Aid iha kolesaun tais tahan 104 nomos ekipamentu no matéria tradisionál ba soru tais Timor Aid iha metadata no data beis dokumentasaun no audivijual no seluk tan, kona-ba prosesu tomak soru tais bainhira vizitante sira husi Ázia, Austrália Amérika Europa balun mak husu oinsá mak ema bele hatene katak tais autensidade ka orijinálidade ne’e Timor-Leste nian sira mak sujere atu halo sertifikasaun tais, sertifikasaun ne’e atu identifika loloos tais husi beiala sira-nia lima fatin tais modernu noos tais husi rai liur.
“Sertifikasaun ne’e sai benefisia makas ba soru nain sira iha Timor-Leste ne’ebé sei soru tais tradisionál tuir beiala sira nian liman fatin kapás, natural, kór natural, no mutik tradisionál ida ne’ebé sei folin justu ba ita-nia soru nain sira hodi foti ita-nia soru nain sira nia dignidade no sira matenek kompara ho tais nia modern.” Esklarese Maria do Céu Lopes
Sertifikasaun ida ne’e buat foun ida ba Timor-Leste, tan ne’e Timor Ait hatama sistema sertifikasaun tais ba projetu planu guardas tais iha nasaun ida ne’e.
Reportajen : Domingas
Foto : Domingas
Editor : Jp.Costa