Dili, 01 Jullu 2025 (Média Democracia) – Prezidente Tribunál Rekursu (PTR) rekoñese katak, to’o agora Governu seidauk bele estabelesimentu Supremu Tribunál Justisa (STJ) iha Timor-Leste maske bele ukun-aan ba dala-23 ona.
Prezidente Tribunál Rekursu Afonso Carmona hateten, tuir lolos Timor-Leste ukun-aan tinan 23, maibé seidauk estabelese Supremu Tribunál Justisa tanba iha fatór tolu mak sai dezafiu ida implementasaun rekursu, lei no infrastrutura ba estabelese Supremu Tribunál Justisa.
“Ha’u hanoin obstaku tolu mak halo to’o agora ita seidauk estabelese Supremu Tribunál Justisa, rekursu umanu, lei no fatin atu harii Supremu Tribunál.” Dehan Prezidente Tribunál Rekursu Afonso Carmona
Nia hatutan, rekursu umanu iha Tribunál kona-ba juiz ne’ebé halo kna’ar iha Tribunál ne’e Timor-Leste ukun-aan tinan 23 ona maibé juiz foin hamutuk 34 ne’ebé durante ne’e servisu hanesan juiz Embargadora iha Tribunál Rekursu nian.
“Durante iha mandatu fó prioridade ba rekursu umanu iha Tribunál atu hasa’e númeru juiz, halo promosaun ba juiz sira, tanba tinan barak nia laran promosaun ba juiz husi segunda klase ba primeira klase ne’e menus, entaun ha’u nia mandatu ne’e ha’u hakarak aselera hodi fó biban ba Juiz sira bele promove karreira prepara ba instalasaun Supremu Tribunál.” Hatutan Prezidente Tribunál Rekursu
Husi lei organizaun judisiariu fó biban ba Komisaun Rekrutamentu hodi rekruta juiz sira atu ba tuur iha Supremu Tribunál Justisa nain ida husi Prezidente Repúblika mak indika rasik no Parlamentu mak hili ema na’in rua hodi tur komisaun halo selesaun ba juiz atu tur iha Supremu Tribunál.
“Ita iha lejislasaun ne’e atu estabelese Supremu Tribunál, maibé durante ne’e ita nunka implementa hodi estabelese Supremu Tribunál. Tanba ne’e ita realiza seminar ne’ebé organiza husi Tribunál rasik no Governu envolve entidade Parlamentu Nasionál inklui akademiku sira hodi halo konsultasaun ida ba oinsá aselera estabesimentu Supremu Tribunál.” Informa Prezidente Tribunál Rekursu
Nia subliña, Supremu Tribunál Justisa hakarak ka lakohi tenke estabelese iha tinan ne’e bele administra justisa iha Timor-Leste ho di’ak, nune’e fó Justisa ne’ebé adekuadu ba sidadaun hotu-hotu.
“Ita ko’alia kona-ba aselera estabelesimentu Supremu Tribunál ne’e, ita iha opsaun bele uza iha edifisiu atuál Tribunál Judisiál Primeira Instansia Dili ka uza edifisiu atuál Tribunál Rekursu. Ita atu harii edifisiu foun ba Supremu Tribunál Justisa iha edifisiu Tribunál Rekusu nian sorin no iha seminar ne’e ita kolia halo didiak, nune’e bele entende hodi avansa estabelese Supremu Tribunál.” Nia haktuir
Nia dehan, edifisiu ba Supremu Tribunál Justisa ne’e iha hela faze dezeñu ho andar lima. Maibe seidauk preve osan, kuandu dezeñu hotu mak foin bele preve osan hodi estabelese ba edifisiu refere
Iha sorin seluk, oradora Kordenadora Grupu Traballu Reforma Setór Justisa, Lúcia Lobato hateten, apoiu totál Timor-Leste tenke iha ona Supremu Tribunál Justisa, nune’e bele julga kazu krime sira ne’ebé akontese iha rai laran.
“Ami mós sei propoin planu integrasaun futuru nian iha orsamentu estadu, dala ida tan ho aprosimasaun orsamentál atu lao ba oin ho infraestrutura esensiál hotu-hotu.” Dehan Koordenadora Grupu Traballu Reforma Setór Justisa, Lúcia Lobato
Nia hatutan, karreira Judisiáriu ne’e merese refleta ho kuidadu no detallu, nune’e Tribunál superior labele husik indiskrimenasaun dependente ba desizaun autonoma no konsellu Judisiária. Konsellu Majistratura Judisária tenke asume papél importante sentrál husi funsionamentu administrativu finanseiru totál rekomenda inpendente husi kareira Majistradu nian.
“Durante ezisténsia nu’udar Nasaun ida, Timor-Leste sei eziste juiz hamutuk na’in-34, prokuradór hamutuk na’in-37 no defensór Públiku hamutuk na’in-24 ne’ebé formadu. Iha karreira konkretu husi juiz ne’e hatudu katak rekursu umanu sei menus no presiza dezenvolve di’ak liután iha futuru.” Hatutan Koordenadora Grupu Traballu Reforma Setór Justisa
Nia informa Grupu Traballu ne’ebé kria husi IX Governu dezde inísiu aprezenta ona nia-aan durante tinan ida liu, iha diagnóstiku husi setór ne’ebé distribui luan liu. Ne’e muda regulamentu ba atividade Sentru Formasaun Jurídiku Judisiál nian iha módulu Ministériu Justisa nian ba despaixu ordenadu iha kursu formasaun nian.
Esplika liután kuandu Timor-Leste iha ona Supremu Tribunál Justisa entaun automatikamente tenke altera lei Kódigu Sivil tanba iha lei Kódigu Sivil iha de’it Tribunál Primeira Judisiál Instansia no Tribunál Segunda Instansia ka Tribunál rekursu maibé kuandu Supremu Tribunál iha ona entaun Kódigu Sivil presiza alterasaun atu Tribunál sai tolu, ida Tribunál Judisiál Primeira Instansia, Trubunál Rekusu no Supremu Tribunál.
Reportajen : Nelfiano
Foto : Nelfiano