Dili, 08 Maiu 2026 (Media Democracia)-Diresaun Nasionál Infraestrutura Komunikasaun (DNIK) realasiona ho preokupsaun públiku kona-ba governu liu husi Ministériu Transporte no Komunikasaun (MTK) ofisial selebra kontratu ho Kompãnia Vorakai hodi instala ona antena Starlink iha sede suku hamutuk atus haat lima nulu (450) iha Teritóriu Nasional, DNIK sei klarifika sei responde preokupasaun hirak ne’e ne’e
Tuir Diretór Nasionál Infraestrutura Komunikasaun (DNIK) Ambrosio Amaral afirma objetivu husi konferénsia imprensa ne’e atu halo klarifikasaun ba instalasaun Starlink iha sede suku hotu-hotu ne’ebé viral iha media sosiál, tanba sá tenke uza Starlink, iha kestaun barak relasaun ho fibra-ótika.
“Ita laiha intensaun seluk, Intermus tékniku, ita koko oinsá sistema ne’ebé instala ona ne’e bele la’o tuir saida mak ita hakarak, se ita la halo trial, ita la koko, bainhira asina tiha kontratu nia atu funsiona ka la funsiona, teste no simulasaun hahú kedas husi fulan Janeiru-Fevereiru iha tina 2026, to’o ikus ami hetan solusaun katak rede Starlink nian bele integra mai rede NGP governu nian atu ita bele kontrola. Entaun ho ida ne’e mak ita koko, DNIK iha planu atu liga fibra-ótika to’o suku, maibé hasoru difikuldade orsamentu DNIK iha projetu ida bolu NGP Nasional Konetividade Project, husi etapa primeiru to’o agora etapa da-8, ita dada ona fibra ótika 1.694 km ba instituisaun Estadu, fim de Maiu ne’e konekta ona 900 resin instituisaun públiku.”Dehan Direitor MTC iha nia kna’ar fatin 07 Maio 2026
Nia haktuir iha difikuldade iha orsamentu tinan 2026, DNIK planu atu sosa ekipamentus ba fibra-ótika, maibé presiza verba kapital menor no maioria iha orsamentu 2026, Ministériu ida ka rua de’it mak iha kapital menor, MTK la hetan aprovasaun, DNIK nia orsamentu tun husi $2.9 millaun iha tinan kotuk ba $1.9 millaun iha tinan ida ne’e, Papél boot maibé osan la to’o.
“Fibra-ótika iha kapitál Munisípiu iha hotu ona, agora dadaun to’o ona Postu-Administrativu sira, fim de Maiu to’o ona Postu maibé atu liga husi Munisípiu ba suku presiza ekipamentu barak ne’ebé seida’uk bele sosa tanba laiha kapital menor,.Polítika klaru katak ita sei monta Starlink ne’e iha área remotas, Ita seida’uk bele liga fibra-ótika ba suku hotu-hotu tanba ita atu halo planu defende ba orsamentu, Liga fibra-ótika ne’e mós sei iha ekipamentu lubuk ida ne’ebé tenke sosa DNIK halo ona trial suku iha Dili hamutuk ho SECOMS. Ita hatene katak tinan ida ne’e suku sira iha kapitál Munisípiu hotu-hotu ita atu konekta fibra-ótika, maibé orsamentu mak difikulta. Proposta dahuluk husi kompañia Vorakai mai iha fulan Agostu/Setembru tinan 2025 ho valór $2.3 millaun, ha’u nu’udar Diretór tékniku, ita mós tenke poupa orsamentu Estadu nian”. Nia afirma
DNIK sosa ekipamentu kit de’it, Vorakai monta antena. DNIK selu de’it servisu fulan nian, ida ne’e la’ós permanente, Iha tinan ida ne’e DNIK sei kontinua projetu atu dada fibra ótika kompletu husi kapitál Munisípiu ba ihaPostu-Administrativu hotu, bainhira fibra-ótika to’o ona, ita desliga Starlink, ida ne’e temporáriu.
“Preokupasaun boot ida mak kontrolu rede, ami halo diskusaun primeiru mak rede ne’e ita bele kontrola ka lae, to’o ikus solusaun mak rede Starlink nian konekta mai rede ida governu nian ho nune’e ita bele kontrolu,husi total 450 suku, besik 435 suku instala ona, Suku 15 seidauk tanba iha área rurál, liu mota, hanesan Suku Guda no Bubususu iha Bobonaro, udan boot ita labele liu, Atauro mós kuaze final ona, ami hein de’it komunikasaun husi xefe suku bainhira udan para, ita hatene 450 suku ne’e ida-idak ho nia distánsia no jeografia la hanesan, ne’e mak ita halo teste la’o ho prosesu, bainhira instalasaun sistema la’o ho susesu, entaun ita bele avansa, tuir Artigu 17 Lei Orgánika MTK, DNIK nia papél atu asegura konektividade ba ajénsia Estadu hotu iha territóriu Timor-Leste, inklui sede suku, Nia dehan
Diretór ne’e reafirma DNIK nia funsaun hanesan ISP ba Estadu, la’ós ba públiku, ba populasaun nian ne’e kna’ar operadór privadu sira nian husi 450 suku, porvolta 25% mak sei uza meius satelite neste momentu, fibra-ótika DNIK nian kobre ona Munisípiu, agora to’o ona Postu-Administrativu.
Reportajen : Leozalia/Juliana
Foto : Juliana